A Soros-terv végrehajtását látja Szijjártó Péter abban, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó finanszírozni a magyar határkerítés és határvédelem több mint 500 milliárd forintos költségét. Az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén szó volt a Fehéroroszországgal szembeni szankciók kibővítéséről, és a nyugat-balkáni bővítésről is.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
Az Országgyűlés mellett Varga Judittal, jogi vezetőkkel, de még Márki-Zay Péterrel is találkozott budapesti útján Didier Reynders EU-biztos, aki azt mondta: a viták, amelyek ma Magyarországon folynak, alátámasztják a jogállamisági jelentések alapállításait.
A horvát ügyészség már korábban is nyomozott, de nem indítottak eljárást.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt Kész Zoltánnal együtt tekintette meg az ikonikus helyet.
Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett a fehérorosz-EU határon kialakult helyzetről, az Európai Parlament pedig sürgősséggel tűzte napirendre a kérdést. A számos sikertelen próbálkozás után a Fidesz ismét a magyar határkerítés költségeit szeretné Brüsszelen behajtani.
Mind valószínűbbnek tartják Brüsszelben, hogy Boris Johnson felrobbantja a diplomáciai atombombát, vagyis beveti a 16-ik paragrafust, felfüggesztve ezzel az északír jegyzőkönyvet – tudósít a Politico. Az ír külügyminiszter szerint válaszképpen Brüsszelnek fel kellene függesztenie magát a kereskedelmi egyezményt.
Megkezdte brüsszeli tárgyalásait Márki-Zay Péter, aki elsőként a zöldek és a szociáldemokraták vezetésével találkozott, majd Manfred Weberhez, az Európai Néppárt EP-képviselőcsoporjának vezetőjéhez volt hivatalos. Ezt megelőzően azonban brüsszeli magyar újságíróknak elmondta, hogy tapasztalatai alapján az európai pártok nyitottak az együttműködésre, az ellenzék célja pedig az, hogy Magyarország ennek a szövetségnek hűséges tagja, ne pedig árulója legyen.
A szervezők szerint közel kétszázan voltak kíváncsiak Márki-Zay Péter brüsszeli fórumára, akit az esemény házigazdája, Ujhelyi István EP-képviselő úgy mutatott be, mint “Magyarország leendő miniszterelnöke”. Márki-Zay szűk kétnapos programra érkezett Brüsszelbe, amelynek keretében találkozni fog négy meghatározó EP-frakció vezetőjével, hat uniós biztossal, civil szervezetek, think tankek képviselőivel. Az ellenzéki politikus iránti rendkívüli érdeklődésről számoltak be programjának szervezői.
Háromnapos brüsszeli maratonra indult Márki-Zay Péter. A közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt a legnagyobb európai politikai pártok vezetőivel is találkozni fog, ami mindenképpen fontos üzenet a magyar ellenzék felé. A hatalmas érdeklődés annak is szól, hogy Márki-Zay teljesen új szereplő a nemzetközi politikai porondon, az egyetlen meghatározó tényező vele kapcsolatban, hogy ő Orbán Viktor kihívója.
Több európai parlamenti bizottság faggatta hétfőn este az amerikai Frances Haugent, aki nem sokkal ezelőtt még a Facebook alkalmazottja volt. Azonban előbb titokban, majd személyazonosságát is felvállalva lépett a nyilvánosság elé a Facebook visszaéléseit leleplezve. Közérdekű bejelentőként meghallgatta már az amerikai szenátus és a kongresszus is, az általa közzétetteket ügyészek és más testületek vizsgálják – a Facebook, illetve tulajdonosa, Mark Zuckerberg pedig tagadja a vádakat.
Két éve még azt hittük, hogy legrosszabb esetben is a mostani lesz az utolsó óraátállítás. Az idő múlása azonban erősebbnek bizonyult és lassú feledéssel jutalmazta a politikusok tétlenségét. Ma éjjel még visszatérünk a téli időszámításra, és jövő tavasszal jó eséllyel újra elérkezik a nyári is.
Zbigniew Ziobro szerint az EU Bírósága nem büntethette volna meg Lengyelországot, ezért nem is kell fizetni.
Lengyelország nagy csatája Brüsszellel kapóra jön Orbán Viktornak. Hamarosan olyan bírósági döntés születhet, ami őt is az uniós jog ellen fordítja.
A büntető-intézkedések azokat a légitársaságokat, az utazási ügynökségeket és személyeket fogja érinteni, akik részt vesznek „a Minszk által szponzorált embercsempészetben”.
Az indítványról még a plenáris ülésen is szavazni kell.
Egy évvel a lengyel alkotmánybíróság döntése után az Európai Parlament képviselői felszólították a lengyel kormányt, hogy vonja vissza a nők életét veszélybe sodró döntést a terhességmegszakítás betiltásáról. A döntés szomorú aktualitása, hogy egy nő nemrégiben életét veszítette, mert a jogszabály miatt nem hajtottak végre rajta életmentő műtétet. A Fidesz korábban jelezte, hogy nem támogatja az indítvány.
Ígéretéhez híven pert indított az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmaradása miatt.
A kormány megakadályozta, hogy egy osztrák cég vegye meg a holland biztosító magyar szekcióját, nyitva hagyva az ajtót, hogy az inkább „nemzeti” kézbe kerüljön. A vétó már áprilisban nagy port kavart, az EB szerint pedig esélyes, hogy nem is tehette volna meg.
A nemek közötti egyenlőség javítása érdekében szükséges intézkedéseket javasol az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Szakbizottsága. Bár EU-szerte csökken a nemek közötti szakadék, ebben az ütemben haladva hatvan év kell a teljes egyenlőség eléréséhez. Üzentek a magyar parlamentnek is.
