Az EU külügyminiszterei tanácskoznak hétfőn Brüsszelben. A megbeszélések egyik szünetében tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter, ahová a szokásoknak megfelelően ezúttal is csak a kormánypárti sajtót hívták meg.
A francia elnök hétfői budapesti látogatása két szempontból fontos: egyrészt ezen a héten tartják a soron következő találkozójukat az állam- és kormányfők Brüsszelben, másrészt január 1-jétől Franciaország veszi át az elnöki teendőket.
Sokféle értelmezés született az Alkotmánybíróság pénteki döntését követően arról, a magyar állam mennyire rúghatja fel erre hivatkozva az uniós jogot. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja: Brüsszellel ugyan szívesen szembemegy az Orbán-kormány, az Európai Bírósággal azonban óvatosabb.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
Az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszternek a kormány nevében beadott kérdésére válaszolt. Kimondta: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés.
42 milliárd forintnyi támogatást kapnak a kieső gazdasági kapcsolatokért.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az úgynevezett uniós dimenziójú bűncselekmények listáját további két bűncselekménnyel bővítsék. Ezzel lehetővé válik például az LGBTIQ-közösségekkel szembeni gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni egységes fellépés is.
Megszületett az uniós intézmények közötti megegyezés: további tíz évvel meghosszabbítják a roamingdíjak eltörlését, vagyis 2032-ig nem kell aggódnunk, ha külföldön internetezünk.
A 28-as listán előbbi az álmodozók, utóbbi a zavarkeltők között jelenik meg a brüsszeli lap szerkesztősége szerint. Európa legbefolyásosabb emberének címét Mario Draghi érdemelte ki.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kereskedelmi szankciókat alkalmazhatna, és nem lenne szükség ehhez valamennyi tagállam egyetértésére. Jelenleg ugyanis a kínaiak és mások is kihasználhatják az egyhangúság elvét, amelynek alapján egyetlen tagállam is megvétózhatja a szankciókat.
Ezen a héten Sztella Kiriakídisz és Jane Goodall részt vesz az „Uniós állatjólét ma és holnap” című konferencián, amelyet az állatjólét területén az EU-ban és azon kívül tevékenykedő főbb szereplők részvételével szerveznek. Ez alkalomból írtak közös véleménycikket.
Uniós rendőrségi együttműködési kódexet javasol az Európai Bizottság, amelynek célja, hogy fokozza a tagállamok közötti bűnüldözési együttműködést, valamint korszerűbb információcsere-eszközöket biztosítson a rendőrök számára az EU-ban.
Orbán Viktor évekig hitte, hogy számára kedvező fordulat következik be az EU domináns országaiban. Nem számolt a németországi kormányváltással, sem azzal, hogy a megmaradt szövetségesei közt kiéleződő ellentétek is hátráltatni fogják.
Sem Magyarország, sem Észtország nem lépett vissza a vétótól, így az uniós pénzügyminisztereknek nem sikerült elfogadniuk a társasági adózásról szóló magatartási kódex felülvizsgálatát.
Az Európai Unió szakminiszterei nagy többséggel elfogadták tárgyalási pozíciójukat, amely a tisztességes európai minimálbért célzó jogszabály megalkotására vonatkozik. Az Európai Parlament korábban már döntött ugyanerről, így elkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások. A magyarok mellett a dánok nem értettek egyet a javaslattal.
A folyamatba bevonják az uniós polgárokat is, fókuszcsoportokkal fogják szondázni a véleményeket.
A kilenc ország euroszkeptikus politikusait felvonultató összejövetel „a szabad és egyenlő nemzetek Európai Uniója” mellett állt ki.
Egy új populista frakciónak kellene formálódnia a tervek szerint, de több kulcsszereplő el sem jött.
